Nem vagyok fontos neki
Volt már részed abban a gyötrő érzésben, hogy valaki számára - aki Neked igen, de fordítva, te neki - nem vagy fontos? Lehet, hogy már többször, más-más formában is magával ragadott?
Ez lehetett egy munkahelyi szituáció, ahol nem hallgattak meg, nem kérték ki a véleményedet. Lehetett egy párkapcsolati konfliktus, amikor a másik fél nélküled szervezett vagy oldott meg valamit. De akár egy baráti viszonyban is megjelenhetett ez a téma, amikor úgy érezted, hogy a másik fél kevesebb időt, energiát tesz a kapcsolatotokba, mint te.
Ha jól megnézzük, az, amit ezekből a helyzetekből levontál, egy konklúzió. Egy végső megállapítás, természetesen megfelelő érzelmi töltettel megtámogatva, hogy te a másik számára nem vagy fontos.
Bár a körülmények teljesen eltérnek egymástól, a végső következtetés mégis ugyanaz lett.
De tényleg így van ez?
Járjuk egy kicsit körük AnaLog-os szemmel, hogy tényleg így van-e, vagy "csak" a te valóságodban létezik így.
Ami ezekben a szituációkban közös, az az, hogy a másik fél a te igényeidhez képest valami mást részesít előnyben: egy másik programot, a munkáját, valaki más véleményét... Ennek révén te a fontossági sorrendben valahol lemaradtál. Ezzel párhuzamosan megjelenhet egy belső bizonytalanság is, hogy vajon a másiknak szüksége van-e rád egyáltalán?
Ami tisztán látszik, az az, hogy neked őrá biztosan. Különben nem szeretnéd, hogy megerősítsen abban, hogy fontos vagy neki.
Amíg azonban ezt a megerősítést kívülről várod, addig ezekbe a helyzetekbe nagy valószínűséggel bele fogsz szaladni. Ugyanis tudattalanul olyan körülmények közé kevered magad, ahol újra és újra átélheted ezt, mert ez a belső érzelmi mintád.
Ezek a belső mintázatokat kora gyerekkori tapasztalatok alapozták meg. Azokban a helyzetekben ahol azt élted át, hogy bár szükséged lett volna arra, hogy veled legyenek, figyelembe vegyenek, kielégítsék az igényeidet, valami miatt nem tudták megadni neked a kellő odafordulást. Helyette negligáltak, utasítottak, megkérdőjeleztek és még sorolhatnám az elszenvedett sérelmeket, amik miatt azt érezhetted, hogy nem vagy fontos.
Ezek az érzelmek azonban nem hozzáférhetők és az az érzés, hogy nem vagy fontos, csak a jéghegy csúcsa. Alatta sok-sok történet lapul és vár feltárásra és a benne megbúvó negatív érzelmek feloldásra.
Innét, a múltból cipeled magaddal ezt az érzést és találod meg hozzá a megfelelő körülményeket, hogy újra és újra átélhesd, hátha majd most máshogy alakul. Pedig lehet, hogy néha egy jó kérdés vagy egy egyszerű kérés is megoldaná a helyzetet.
Ez azonban egészen addig nem fog megtörténni, amíg Te nem változol. Amíg te nem tudsz annyira fontossá válni saját magad számára, hogy már ne kívül keresd a bizonyosságot arra, hogy FONTOS VAGY, hanem tudod, hogy minden külső visszajelzés ellenére is értékes és csodás részlete vagy a világnak. Csak pusztán amiatt, hogy létezel.
Ha ide eljutsz, már nem lesz fontos, hogy kinek vagy fontos, mert pont jól megleszel e nélkül is. Egy újabb szabadságfaktorra teszel szert, ami abban segít majd, hogy úgy válassz szituációkat - most már tudatosan, a megfelelő jelekre figyelve - amikben nem függsz attól, hogy a fontossági sorrendben hol foglalsz helyet.
Hidd el nekem, páratlan élmény szabadnak lenni!
Én a támogatásomat tudom nyújtani hozzá az AnaLog Módszer segítségével.
Szerző: Kovács Viktória, AnaLog Módszer konzultáns
