A szorongás a barátom!?

A minap a szorongás problémájával érkezett hozzám egy hölgy. 

Így kezdte annak a szituációnak a bemutatását, amire szeretett volna AnaLog Módszerrel megoldást találni:

"Reggel, amikor kinyitom a szemem, egész jól vagyok, aztán elkezdek készülődni és egyre feszültebb leszek. Nem tudom, hogy mi a bajom, csak azt érzem, hogy valami nem oké. Olyan, mintha félnék valamitől, de nem tudom, hogy pontosan mitől. Egyre idegesebb leszek és már érzem, hogy befeszülnek az izmaim is a hátamban és a vállamban. Mire elindulok szinte el is fáradtam és legszívesebben itthon maradnék . "

Ha nem is ennyire erősen, de sokan nap mint nap átéljük ugyanezt. Ezek a szorongás tipikus tünetei, amikor fogalmunk sincs, hogy mitől tartunk, vagy esetleg sejtjük, de az okát megmondani nem tudjuk. Hiszen ami aznap ránk vár, az nem félelmetes, hanem egy teljesen hétköznapi szituáció vagy egy olyan helyzet, amit elvileg simán meg tudunk oldani, de mégis ráfeszülünk.

Akkor miért is történik mindez velem, látszólag értelmetlenül? -kérdezhetjük magunktól.

A kérdésben a válasz is ott van, hogy csak látszólag értelmetlen ez a folyamat. Azonban amikor ez a viselkedésminta kialakult benned, akkor nyomós oka volt. Ugyanis ez az érzés figyelmeztetett arra, hogy valami veszély közeleg. Hogy valami olyan helyzet előtt állsz, amivel kapcsolatban már van negatív tapasztalatod, jobb, ha elkerülöd, mert volt már, hogy rosszul jöttél ki belőle. Aztán ezek mentén a tapasztalatok mentén elméd elkezdett általánosítani, figyelve a környezetet, és folyamatos készenléti üzemmódra kapcsolva igyekszik elkerülni a veszélyt.

Azt hogy mi volt az első ilyen helyzet, már rég nem tudod, mert ezek a minták szépen egymásra halmozódtak, csak a szorongás marad és vele együtt az a fárasztó állapot, ami mentén mindezt próbálod kompenzálni. Megmagyarázod, hogy nincs mitől tartanod, lehülyézed magad, hogy ugyan már, mitől parázol, esetleg jól lenyomod mélyre és igyekszel nem érezni, de a tested úgyis jelez, mert a stresszhormonok továbbra is tombolnak benned. De nem tudsz mit tenni, mert az életet élni kell tovább, a munkahelyre be kell járni, emberekkel kell találkozni, utazni is kénytelen vagy és mindig van egy újabb esemény, amit szorongással teli kihívásként élsz meg, annak ellenére, hogy racionálisan értékelve nem is az.

Ez a sok pszichés energia, amit a szorongásod uralására fordítasz, aztán elkezd hiányozni valahonnét. Egyre kevesebb lesz az életenergiád, a lendületed, a lelkesedésed. Csökken a vitalitásod, az életkedved és ezzel együtt a kreativitásod is.

Azonban ahogy ebbe a negatív spirálba beletekeredtél, ugyanígy ki is jöhetsz belőle, ha megtalálod a szorongásod gyökerét. Az AnaLog Módszerrel vissza tudjuk bontani az egymásra épült viselkedésmintákat és el tudjuk érni azt a szintet, ahol a probléma kezdődött. Itt aztán tudjuk korrigálni azokat a negatív érzelmeket, amik a szorongásod legmélyén megbújnak. 

Ezzel kezdetét tudja venni az a belső átalakulás, aminek a mélyén már nem a negatív helyzetek elkerülésére fordítódik a figyelmed, hanem arra, hogy milyen lenne az az élet, ami számodra kielégítő. Elkezded keresni a lehetőségeket, új és izgalmas dolgokba vágsz bele, akár olyanokba is, amiről addig még csak álmodni sem mertél. Egészen új dimenziói nyílnak meg a létezésnek. Hogy honnét tudom mindezt? Tapasztalatból, mert innét jövök...

Szerző: Kovács Viktória AnaLog Módszer konzultáns